A DOSoReMI.hu (Digital, Optimized, Soil Related Maps and Information in Hungary; azaz Digitális, Optimalizált, Általános értelemben vett Talajtérképek és Térbeli Információk) kezdeményezés révén korábban megkezdődött a hazai talaj téradat infrastruktúra átalakítása a talaj téradatok előállítási és szolgáltatási kereteinek újragondolásával. Ezt követően indult el a Magyarországon a 60-as és 90-es évek között végzett nagy méretarányú talajfelvételezésekből származó, még rendelkezésre álló, archív talajvizsgálati adatok megőrzésére és digitális feldolgozására indított NAgyméretarányú TAlajfelvételezések Szelvény szintű Adatbázisa (NATASA) névre hallgató adatmentés és talajszelvény adatbázis építés. A NATASA a nagyobb térbeli felbontású, digitális talajtérképek felé tett további lépés alapja. A digitalizációs munka különböző projektek céljait figyelembe véve, mintaterületeken (Balaton vízgyűjtője, Csongrád-Csanád megye, etc.) folyik, a feldolgozott adatok alapján első lépésben 25 méter térbeli felbontású, digitális, elsődleges talajtulajdonság térképek készülnek, melyeket a folytatásban hasonló térbeli felbontású másodlagos tulajdonság térképek származtatásához használunk fel.

A NATASA egy folyamatosan bővülő talajszelvény adatbázis, amely nagy térbeli részletességű, potenciálisan országos kiterjedésű archív talajadatok egységes szemléletű feldolgozására épül. A jelenlegi adatállomány megközelítőleg 37.000 talajszelvény mintegy 148.000 talajszintjének digitalizált adatait tartalmazza. Jelenlegi területi reprezentativitása heterogén: 19 vármegyéből 5 teljes körűen, további 6 részlegesesen áll rendelkezésre, a feldolgozottság mértéke és a területi lefedettség folyamatosan bővül. A NATASA három, eltérő eredetű talaj-adatforrás harmonizált integrációjával jött létre, az 1989-es, nagyméretarányú talajtérképezés végrehajtásához készült útmutató nomenklatúrájára támaszkodva. Az adatbázis alapját egyrészt az 1962-től induló, 1:10.000 léptékű, mezőgazdasági nagyüzemi területekre kiterjedő genetikus talajtérképezések adják; másrészt az 1980–1985 közötti országos mintateres földértékeléshez kapcsolódó részletes talajszelvény-felvételezések; harmadrészt az 1986-tól 1991-ig tartó, földminősítési célú genetikus talajtérképezések. A három forrásból felépülő pontadatbázis két részre tagolható: a helyszíni vizsgálati jegyzőkönyvekre (szelvényleírásokra) és a laboratóriumi vizsgálati eredményekre. A terepi dokumentáció tartalmazza a talajszelvények helyének rögzítését és környezetük jellemzését, a szelvényprofil általános leírását, valamint az egyes genetikai talajszintek morfológiai jellemzőit, míg a laboratóriumi eredmények talajszintenként kerülnek rögzítésre és tárolásra. A geopozicionált talajszelvény-adatok szakmai felülvizsgálata megtörtént a jogszabályban foglalt hazai genetikus talajosztályozási rendszer elvei szerint. Ennek keretében talajtípusokra és altípusokra kialakított, szabályalapú szűrőrendszer segíti az adatok ellenőrzését és egységes értelmezését.

A NATASA adataira alapozva eddig kiválasztott mintaterületeken – a Balaton vízgyűjtőjét érintő Somogy, Vas, Veszprém és Zala vármegyékben, valamint Csongrád-Csanád vármegyében – 25 m térbeli felbontásban térbeli predikciók születtek egyrészt a hazai talajrendszertan szerinti genetikus talajtípusra, másrészt több, elsődleges talajtulajdonságra (szervesanyag-tartalom, kémhatás, mésztartalom, Arany-féle kötöttség alapján származtatott fizikai féleség kategóriák) vonatkozóan. Az elsődleges talajtulajdonság-térképek kétféle mélységi felosztásban készültek: egyrészt a Global Soil Map (GSM) specifikációk szerinti standard rétegekre (0-5, 5-15, 15-30, 30-60, 60-100 és 100-200 cm), másrészt a hazai gyakorlatban gyakran alkalmazott rétegezésben (0-30, 30-60, 60-100 és 100-200 cm). Mivel a felvételezések során egyes fontos, elsődleges talajtulajdonságokra (többek közt a szemcse frakciókra) vonatkozóan nem képződtek adatok, az ezekre vonatkozó téradatokat a felvételezési adatokra alapozott becslési eljárások kidolgozásával állítottuk elő (https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2025.117178). Így születtek az agyag-, homok- és iszaptartalom, illetve az USDA talajtextúra osztályok szerinti kategória térképek.

A következő lépés a Magyarország teljes területére, 100 méteres térbeli felbontásban elkészült háromdimenziós talajhidrológiai adatbázis (HU-SoilHydroGrids) mintájára a nagyméretarányú elsődleges talajtulajdonság-térképek felhasználásával és ezekhez illeszkedő becslési eljárások kidolgozásával másodlagos, digitális talajhidrológiai jellemzők (maximális vízkapacitás, szabadföldi vízkapacitás, holtvíztartalom, telített hidraulikus vezetőképesség és van Genuchten paraméterek a víztartóképesség-görbe leírásához) térképezése. Ezek együttese egyrészt egy-egy mintaterületi, nagyléptékű háromdimenziós talajhidrológiai adatbázist (LS-HU-SoilHydroGrids) képvisel, másrészt további vízgazdálkodási céltérképek alapját képezik, amelyek hozzájárulhatnak például a mezőgazdasági területek aszály- és belvízérzékenységének pontosításához, illetve a tervezett öntözési fejlesztések szakmai megalapozásához és tervezési támogatásához.